text160
    text176
    text343
    text516
    text486
    kosice

    Milyen elvárások vannak az új építési törvényekkel kapcsolatban?

    2024. 06. 18.

    Az állam fő feladata, hogy minden polgára számára hatékony és ésszerűen gyors igazságszolgáltatást biztosítson. Véleményem szerint ezen törvények sikeres végrehajtása végső soron egy alapvető emberi szükséglet – a lakhatás – jobb elérhetőségét eredményezi.

    A megfizethető lakhatás növelni fogja a munkaerő mobilitását, ami virágzó gazdaságot biztosít, amely több adót fog termelni, így az állam jobb szolgáltatásokat tud nyújtani a polgároknak az egészségügyben, az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az állami és közigazgatásban stb. Az 1976-os építési törvény számos közismert okból nem tudja ellátni ezeket a feladatokat.

    Az engedélyezési időszak jelenlegi körülbelül 40 hónapról 20 hónapra történő csökkentése sokkal nagyobb lakáskínálatnak biztosít helyet, és jelentősen csökkentheti az áremelkedésre nehezedő nyomást. A nyertesek ekkor a fiatal családok lesznek a spekulatív befektetők rovására, akik számára a lakásokba való befektetés vonzereje csökken.

    A területrendezés rugalmasságának változásai biztosítják a földterületek nagyobb kínálatát a dinamikusan változó társadalom által igényelt funkciókhoz. Ennek egyik következménye az lesz, hogy a földtulajdonosok többé nem élvezhetnek mesés üresjárati profitot, és a magas áruk többé nem fog tükröződni a lakások eladási árában.

    Van egy közismerten fontos tény a stratégiai tervezésben. A végül kudarcot vallott stratégiai tervek akár 75%-a sem azért bukik meg, mert rossz tervek voltak. A gyakorlatban való gyenge megvalósítás miatt buknak meg. Ez vagy következetlen megvalósítást, vagy fokozatos „fejlesztéseket”, a hajtóerő elvesztését, a szükséges erőforrások hiányát és hasonlókat jelent.

    És így egy jó és egészséges szándék soha nem válik valósággá. Bármely ilyen társadalmi jelentőségű és ilyen átalakító potenciállal rendelkező törvény kőkemény elszántságot érdemel a végrehajtásában. Ha még nem lépett hatályba, és már komolyan tárgyaljuk a módosítását, akkor komolyan aggódom hazánk jövője miatt.

    Pozitívan értékeljük az elfogadott jogszabály-változásokat. A projektek előkészítésének időkeretét alapvetően újradefiniálták, miközben a városok nem veszítik el az irányítást az építkezés helyszínéül szolgáló területek felett. Minden szereplő, köztük számos helyi önkormányzat is, már tisztában van azzal, hogy meg kell változtatni az engedélyezési eljárások módszerét.

    A városok és az önkormányzatok számos akadályoztatással és célzott észrevétellel szembesültek számos projektben, beleértve az olyanokat is, mint az óvodák vagy az idősek otthonai, ami gyakran ezen közhasznú tevékenységek leállításához vezetett. Nem is beszélve arról, hogy az évekig tartó és ismételten kifogásolt adminisztratív eljárások az egyik oka annak, hogy a lakóingatlanok árai évről évre több tíz százalékkal emelkednek.

    A lakhatás megfizethetősége csökken, miközben a városok megfosztják magukat az adófizetőktől és közlekedési problémákat generálnak, mivel az emberek olcsóbb lakhatásért a mellékvárosokba költöznek, ahonnan naponta autóval kell ingázniuk a városba.

    A szoftver előkészítése további két évet vesz igénybe, ami szlovák körülmények között bizonyos kockázatot jelenthet. Úgy véljük, hogy ezt az időt a folyamatok beállítására fogják használni, és az új jogszabály nagyobb kiszámíthatóságot és átláthatóságot hoz majd – ma az építtető, és így a leendő tulajdonos és bérbeadó sem tudja előre kiszámítani nemcsak az építkezés megkezdésének, hanem az átadás-átvételének költségeit vagy dátumait sem.

    Minden szakaszban akadályokba és késedelmekbe ütközhet olyan szervezetek részéről, amelyek gyakran valamilyen okból indítják el az építési eljárást. Ez a kockázat pedig végső soron az áremelkedésekben tükröződik, és nemcsak a fejlesztőt, hanem különösen magukat az ügyfeleket is terheli.

    Az építési szabályzat egyik kritikus pontja a felelős helyi megállapodás felváltása egy hivatalos, a terv kötelező érvényű dokumentumokkal (gyakran elavult rendezési tervek) és szabályozásokkal való megfeleléséről szóló döntéssel.

    Ezt az elvet az új törvények tovább erősítik. A folyamatok centralizálása és az adminisztráció gépi tanulási algoritmusokra való átruházására irányuló törekvés a lényegi és helyi emberi döntéshozatal arányának további csökkentését célozza.

    A bevált külföldi gyakorlat szerint az eljárás akkor kezdődik, amikor a kérelmezőnek sikerül (írásbeli) megállapodásokat kötnie a résztvevők többségével. Ezt a bevett logikát mi elhúzódó eljárásokkal váltottuk fel, amelyeknek a fejlesztő számára a teljes tárgyalási folyamatot kellene megoldaniuk, és amelyek gyakran taktikai játékokká válnak, hogy ki kicsoda.

    Ráadásul a közműtulajdonosokkal és -üzemeltetőkkel fennálló üzleti kapcsolatok továbbra is zavarják az engedélyezési folyamatot. Ezek az eljárásokban továbbra is fennálltak abból az időszakból, amikor minden médium állami tulajdonban volt.

    Az építési projekt alapvető helyszínének, térfogatának és biztonsági paramétereinek felmérésére szolgáló egységes engedélyezési eljárás bevezetése lépés a szlovák gyakorlat és a világ többi részének harmonizálása felé. Ez kellene, hogy korlátozza az általános államigazgatás és a helyi önkormányzatok beavatkozását az engedélyezési és jóváhagyási folyamatokba.

    Az épületek szakszerű és jogszerű építésének és használatának fennmaradó eljárásaihoz speciális államigazgatási szervek, releváns intézmények és felelős szereplők állnak rendelkezésre a vonatkozó törvények és szerződések szerint. Ezeket nem szabad megkettőzni, és általában formálisan be kell vonni az eljárásokba.